Dr Fábián Tamás

Dr. Fábián Tamás 1977-ben született. Kanadában járt gimnáziumba, majd ott kezdett egyetemre járni a Brit-Columbiai Egyetemen. Végül a Szegedi Tudományegyetem szerzett orvosi diplomát, majd a Semmelweis Egyetemen szakvizsgázott szülészet-nőgyógyászatból. Később a Szent János Kórház szülészet-nőgyógyászatán töltött 15 év alatt lett szakorvosból adjunktus. Már az akkori munkája során is szoros kapcsolatba került az Országos Onkológiai Intézet munkatársaival, hiszen daganatsebészettel foglalkozott. 2021 óta hivatalosan is az Országos Onkológiai Intézet munkatársa.

„A nőgyógyászatban a szakma szerteágazósága fogott meg. A nőgyógyászatnak van műtéti és diagnosztikai része is, az orvos személyesebb kapcsolatot alakít ki a beteggel” –vall Fábián Tamás arról, hogy miért ezt a szakterületet választotta. – „A nőgyógyászatban számos lehetőség rejlik, mindenki megtalálhatja benne a szűkebb érdeklődésének megfelelő részterületet. Daganatsebészként pedig aktívan tudok segíteni a pácienseken.”

Manapság szinte kizárólag nőgyógyászattal, illetve nőgyógyászati daganatsebészettel foglalkozik, az Országos Onkológiai Intézet nőgyógyászati osztályán. A nőgyógyászati daganatok sebészeti beavatkozásaival kapcsolatban immár hétéves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az orvos nagyon fontosnak tekinti, hogy a nőgyógyászati szemlélet a kismedencei daganatok minél korábbi felismerése felé változzon. Ehhez a legmagasabb szinten felkészült szakemberek munkájára van szükség.

A szűrővizsgálatok haszna

Fábián Tamás szerint a szűrővizsgálatok elterjedésével egyértelműen javultak a nőgyógyászati daganatos megbetegedések kimenetelei, magyarul a szűrések alkalmával általában korai stádiumban felfedezett daganatok túlélése jelentősen nagyobb. Annál is inkább fontos a teljes nőgyógyászati szűrés, mert a jóléti társadalmakban a nőket érő hatások gyakran növelik a daganatok előfordulását.

„A meddőségi kezelések növelhetik a petefészekdaganatok veszélyét. Hasonlóan az endokrin betegségek is megelemik a méhtesti daganatok kockázatát” – fejti ki a nőgyógyász-daganatsebész. – „Ezért is elsőrendű fontosságú, hogy a diagnosztikai vizsgálatokat, illetve a terápiás beavatkozásokat gyorsan és minél kisebb invazivitással végezzük el. Ehhez a betegek megfelelő menedzselése elengedhetetlen.”

Idős korban is feltétlenül szükséges a nőgyógyászati vizsgálat, mivel számos betegség megjelenésének gyakorisága az idősebb korra jellemző. Elsősorban a nőgyógyászati daganatos betegségek, szeméremtesti rák, petefészek daganat korai diagnózisa és időben elkezdett kezelése lényegesen javítja a gyógyulás esélyét.

Egy komplex szűrővizsgálat tartalmaz:

• Alapos anamnézis felvétel, kortörténet, jelen panaszai.
• Nőgyógyászati fizikális vizsgálat, külső nemi szervek, hüvely feltárás, hüvelyfal, méhszáj vizsgálata, méhnyak-méhszáj-citológia mintavétel, majd a bimanuális vizsgálat követi
• Az ultrahang vizsgálat ma már elengedhetetlen része a nőgyógyászati vizsgálatnak. Egy teljes körű ultrahang vizsgálat és szervi korállapot felmérés alapján a nőgyógyász a lehető legpontosabban tud a kismedence szerveire és elváltozásaira rálátni.
• Mell implantátum vagy az emlőben, hónaljban kitapintható elváltozás esetén az emlő és az axilla (nyirokcsomók) ultrahangos kivizsgálása feltétlenül indokolt, és a vizsgálat eredményétől függően további képalkotó vizsgálatok (mammográfia, CT) válhatnak szükségessé.

Méhnyakrák

A méhnyak daganatos elváltozásai sokkal jobban szűrhetők, mint az egyéb nőgyógyászati daganatok. De az esetleges megemelkedett kockázatra utaló vizsgálati eredmény (például pozitív HPV-lelet vagy sejtes elváltozások) esetén is ugyanilyen fontos, hogy a kezelőorvos a megfelelő irányban menedzselje a beteget tovább. Itt felvetődik a kolposzkópia és az ambuláns biopszia szükségessége, ezért nagyon fontos, hogy a kezelést végző szakembernek átfogó képe legyen az egyes beavatkozások indokoltságáról.

Az utóbbi időben egyre több szó esik a méhnyakrákról, a szűrések és az oltás fontosságáról. Fábián Tamás szerint a méhnyakrák gyakori szereplése a közbeszédben a figyelem megnövekedését jelzi. És ez jó, hiszen ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az oltás segítségével egy idő után esetleg teljesen eltűnjön ez a betegség (ez lehet az egyetlen teljesen kiiktatott ráktípus).

„Az oltás bevezetése a fiatalok körében hatalmas előrelépés. A szűrést tovább segíti, hogy a méhnyakrák kórfolyamata hosszú, így van idő korai stádiumban felfedezni és beavatkozni – mondja Fábián Tamás. – Ma már lehetőségünk van a biopszia és a kolposzkópia alkalmazására, és sokszor el lehet kerülni a komolyabb konizálást (vagyis a méhnyak csonkolását).”

Eközben a HPV (a humánpapillóma-vírus) szűrése is fejlődik, és ma már két fajta szűrés áll rendelkezésünkre. A korábban is elérhető DNS-alapú szűrés mellett már jelen van az RNS-alapú szűrés is. Vagyis a méhnyakrák egészen jól szűrhető, de ehhez is a legmagasabb szinten felkészült szakemberekre van szükség, akik jól menedzselik a diagnózis során felmerülő bizonytalanságokat.

„A pozitív HPV-vizsgálati eredménnyel érkező pácienseket többségét meg kell nyugtatnunk. Hiszen a legtöbb HPV-fertőzés csak átmeneti, és nem minden fertőzöttnél alakul ki a méhnyakrák – folytatja Fábián Tamás. – Viszont a nagyobb kockázatú (például idősebb) pácienseknél nem minden esetben elegendő a citológiai vizsgálat, hiszen ez nem minden esetben mutatja ki a méhnyakrákot. Ilyenkor szövettani vizsgálatot kell végezni. E betegek megfelelő menedzselése hihetetlenül fontos: tudatosan kell irányítanunk őket a megfelelő kezelés irányába.”

Bár nem minden HPV-fertőzés okoz méhnyakrákot, viszont minden méhnyakrák hátterében ott van a HPV-fertőzés. Vagyis, ha nincs vírusfertőzés, akkor gyakorlatilag kizárható a méhnyakrák is. Sajnos sokszor hosszú idő telik el a diagnózis elkészüléséig, majd a megfelelő terápia elvégzéséig. Ezen a nőgyógyász szerint gyorsítani kell, amiben sokat segíthet a kezelőorvos teljes rálátása a betegség diagnózisára és kezelésére. A méhnyakrák kialakulásához vezető folyamat esetenként több év alatt zajlik le, így a legtöbb esetben bőven van idő az időben történő beavatkozásra.

Petefészekrák

„Sajnos a kismedencei daganatokat, például a petefészekrákot gyakran meglehetősen későn ismerik fel, így a túlnyomó többségük a diagnózis idején már előrehaladott állapotban van – mondja Fábián Tamás. – Emiatt a petefészekdaganattal küzdő betegek majdnem hetven százaléka meghal. Ezen az ultrahangvizsgálatok során követett szemlélet formálásával lehetne változtatni. Fontos, hogy a páciensek, akik kismedencei ultrahangján bizonytalan képleteket fedeznek fel, jól menedzseljék, vagyis a megfelelő további vizsgálatokat és beavatkozásokat írják elő a számukra.”

A petefészekrák korai felismerését hátráltatja, hogy a betegség nagyon tünetszegény. Vagyis korai stádiumban gyakorlatilag nincs tünete. A betegek a legritkább esetben fordulnak a petefészekrák okozta tünetek miatt orvoshoz, így az sokszor csak véletlenül derül ki. Még a petefészekrák egészen előrehaladott állapotában is előfordul, hogy a betegek enyhe hasi fájdalmat érzékelnek csupán. Vagyis nem szabad a tünetekre várni a petefészekrák diagnózisában.

„Fontos, hogy a nőgyógyászati szűrések alatt ne pusztán a méhnyakrák szűrését értsük. A méhtestben és a petefészkekben is kialakulhatnak daganatos elváltozások. Ezek felismeréhez ultrahangvizsgálat szükséges, így nagyon fontos, hogy a nők rendszeresen vegyenek részt átfogó ultrahangos nőgyógyászati szűréseken. A petefészekrák korai stádiumban nagyon jól operálható, gyógyítható. De ehhez az kell, hogy a daganat minden részét el lehessen távolítani, ehhez pedig időben fel kell fedezni.” – érvel Fábián Tamás.

Fontos az is, hogy a kismedencei ultrahangvizsgálatot végző orvos felkészült legyen, és ha bizonytalan kismedencei képleteket tapasztal, akkor konzultáljon specialistával. A hüvelyi ultrahang, főleg a kisebb elváltozások esetén, sokkal alkalmasabb a petefészek daganat diagnosztizálására, mint a hasi ultrahang. Ha a tumor már szétszóródott a hasban, akkor már kifutunk az időből. Az viszont egyértelmű Fábián Tamás szerint, hogy a nőgyógyászati vizsgálatoknál manapság már az ultrahangvizsgálat elengedhetetlen. De a petefészekre különösen igaz, hogy a legfontosabb a helyes diagnózis, és ebből a megfelelő következtetések levonása. Adott esetben ugyanis a szükségtelen műtét több kárt okozhat neki.

Mivel a méh függelékeiben létrejövő daganatok a méhszájnál vagy a méhtestnél nehezebben szűrhetők, más típusú vizsgálatokhoz kell folyamodni. A vérből kimutatható tumormarkerek (a daganat jelenlétét jelző molekulák koncentrációja) is utalhat a beteg állapotára, de Fábián Tamás arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos petefészek daganatok esetén ezek használhatósága is korlátozott. Viszont számos egyéb tényezőből, részben az ultrahangkép alapján következtetni lehet a rák valószínűségére. Ezt a számítást a modernebb ultrahanggépek már automatikusan is elvégezhetik.

A nőgyógyász szerint e százalékos kockázati érték abból a szempontból is hasznos, hogy a beteg is reális képet alkothat belőle arról, hogy mekkora a veszély. Az orvos enélkül csak megfoghatatlan jelzőkkel tudja illetni az általa látott képletek veszélyességét, ami sokszor szükségtelen félelmet okoz a betegben

Méhtesti daganatok

Hasonló szemlélet szükséges a daganatsebész szerint a méhtesti daganatok kezelésében, amely a jóléti társadalmakban, az ismert krónikus betegségekkel (elhízás, cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések) együtt egyre gyakoribb. Ezek diagnózisához nem feltétlenül kell kisműtéti körülmények között egészségügyi kaparást végezni, hanem esetenként elég lehet az endometrium-biopszia is, amely a vizsgálóban is elvégezhető.

Fábián Tamás szerint a sikeres nőgyógyászati kezeléshez tehát elengedhetetlen a szövettani vizsgálat és a megfelelő ultrahangvizsgálat mellett a beteg menedzselése (vagyis az ellátása átgondolt irányítása). De a szükséges beavatkozások kiválasztásához elengedhetetlen, hogy az orvosnak jelentős gyakorlata legyen. Csak ilyen háttérrel lehet például az egészségügyi kaparás és az endometrium-biopszia között választani. Más esetekben a hiszteroszkópiára is lehetőség nyílik, a célzott mintavétel érdekében.

„Manapság már a nőgyógyászati beavatkozások jelentős részét ambuláns körülmények között is el lehet végezni, és ezek sokszor ajánlatosabbak is, mint a nagy műtétek, hiszen kevesebb szövődménnyel járhatnak. E beavatkozások legfeljebb pszichés megterheléssel járnak a beteg számára. Viszont ezek sikeréhez is elengedhetetlenül fontos a betegek jó menedzselése, és a diagnózis, majd a beavatkozás gyors átfutása.”