Fülfájás

Hallójárat-gyulladás

Különösen nyáron jellemző a hallójárat-gyulladás, de akár télen is bekövetkezhet. A leggyakoribb ok, hogy a strandon, uszodában, vagy akár egy kiadós hajmosás következtében a fülbe került víz föláztatja a nyálkahártyát, és ezen a „kapun” át bejutnak a baktériumok. Nagyobb a fertőzés esélye, ha fültisztító pálcikával vagy a törölköző csücskével kidörzsöljük a felázott felületet.

A hallójárat-gyulladás legerősebb tünete az erős fájdalom, mely a fülkagyló mozgatására tovább fokozódik. Ezt a gyulladt hallójáratban felgyülemlett, sokszor nagy mennyiségű váladék okozza.

Fontos már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz fordulni, hogy ha lehet, a váladékképződés el se kezdődjön, mert a gyulladás könnyen és gyorsan súlyosbodhat. A hallójárat vizsgálatához speciális műszerek és gyakorlat szükséges, ezért érdemes fül-orr-gégész szakorvosra bízni a feladatot.

A hallójárat-gyulladás gyógyítására legtöbbször helyi kezelés (gyógyszeres gézcsík, fülcsepp) elegendő, de súlyos esetekben, illetve cukorbetegeknél szükség lehet szájon át szedhető antibiotikumra is.

Középfülgyulladás

Akut megfázás (nátha, orrfolyás) szövődményeként középfülgyulladás jelentkezhet. Akut középfülgyulladásról beszélünk, ha hirtelen lobban fel a betegség, és kezelésre hamar múlik. Krónikus, ha elhúzódó, tünetei lanyhulnak, de nem múlnak el, esetleg a betegség újra és újra fellobban. A gyulladás lehet savós vagy gennyes. Az érzékenyebb betegeknél egy kis nátha is végződhet középfülgyulladással, ezért rendkívül fontos a megelőzés, a fül-orr-gégész által előírt orrcsepp használatával.

A betegség jellemző tünetei: erős fülfájás, amely hajnalban és éjszaka fokozódik, láz, elesettség, gyerekeknél akár hányinger, hányás, esetleg a fül piszkálása, rosszabb hallás. Az első tünetek megjelenésekor érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni, így megelőzhetjük az elhúzódó, visszatérő betegeskedést.

Krónikus savós középfülgyulladás

A savós középfülgyulladás lassan alakul ki, gyakori, vagy tartós orrduguláson, és azon kívül, hogy a gyerek úgy érzi, hogy időnként eldugul a füle, nem jár különösebb tünetekkel. Sajnos általában akkor vesszük észre, ha már fokozott halláscsökkenés jelentkezik. Ha a gyermek gyakran visszakérdez, nem hallja, ha suttogunk, esetleg nyomásérzésre panaszkodik, akkor mindenképpen fel kell, hogy merüljön bennünk a gyanú.

Ha késlekedünk a fül-orr-gégész szakorvos felkeresésével, késhet a beszédfejlődés, beszédhiba alakulhat ki. Ha már iskolás a gyermekünk, a tanórákon nem tudja követni az eseményeket, nem tudja megoldani a feladatokat, mert nem hallja meg az instrukciókat. A váladék egy idő után egyre sűrűbbé válhat (nyákos középfülgyulladás), akár kötőszövetesen átalakulhat, a dobhártya pedig teljesen elvékonyodhat. Bizonyos idő elteltével hiába állítjuk helyre a fülkürt működést, ez az állapot állandósul, műtéti korrekcióra lehet szükség.

Gennyes középfülgyulladás

Közepesen súlyos esetben, ha gyulladás gennyes, sajnos az antibiotikum adását nem lehet elkerülni. Fontos azonban tudni, hogy az antibiotikum adásával nem szűnik meg azonnal az összes tünet. Először a fájdalom és a láz csökken, majd megszűnik a fülfolyás, amennyiben az is fennállt. A hallás visszatérése az eredeti szintre elhúzódhat, akár hetekig is, hiszen a gyulladásmentes viszonyok helyreállásához idő kell.

Súlyosabb esetben a dobhártyát érő nyomást kell megszűntetni. Korábban gyakran felszúrták a fület (paracentézis) ilyen esetekben, ma már kicsit konzervatívabbak vagyunk, és csak a nehezen gyógyuló esetekben végzünk ilyen beavatkozást: ha a gennyes gyulladás visszatérően jelentkezik, nem reagál az antibiotikus kezelésre. Néha fülfolyás esetén is szükséges a paracentézis: ha csak egy tűszúrásnyi lyukon keresztül csordogál a váladék, ez sajnos nem teszi lehetővé a megfelelő váladékürülést. Fontos azonban tudni, hogy a dobhártya regenerálódó képessége nagyon jó, és a gyulladás csökkenésével a lyuk gyorsan és spontán záródik.

A helyzet súlyosságának megítéléséhez mindenképpen fül-orr-gégészhez kell fordulni, aki a dobhártyakép alapján tudja eldönteni, szükséges-e például az antibiotikum szedése, vagy feleslegesen terhelnénk vele a szervezetet.

Megelőzés, kezelés

A külső- és középfül betegségeinek egy része megelőzhető. Nagyon fontos az orrdugulás és a fül problémájának szakszerű kezelése. A fülkürt működésének javítására egyes esetekben javasoljuk az orrmandula eltávolítását. Amennyiben ez nem hoz megfelelő eredményt, akkor segít egy kis tubus beültetése a dobhártyába (ventillációs vagy grommet tubus), amellyel a fülkürt működését helyettesítjük. A légnyomás kiegyenlítése ilyenkor nem a fülkürtön keresztül történik, hanem a dobhártyán lévő kis lyukon keresztül, amelyet egy műanyag csövecske biztosít. Előfordul az is, hogy az orrmandulát kivettük, a tubus is már kiesett a fülből, de újból jelentkeznek a savós középfülgyulladás tünetei. Ilyenkor fontos áttekintenünk, hogy vajon minden lehetséges okot kezeltünk-e (orrmandula, allergia, nagyon ritkán orrpolip), és szükség esetén pótoljuk, ami még nem történt meg. Továbbra is fontos a fenti hosszú távú, negatív hatások miatt a tubus ismételt behelyezése, és jó eséllyel harmadik tubus behelyezésére már nem lesz szükség.

Rendelőnkben a legmodernebb diagnosztikai eszközök, valamint hatalmas tapasztalattal rendelkező fül-orr-gégészek vizsgálják napról-napra az akut betegséggel, vagy akár a visszatérő gyulladásokkal érkező pácienseket.