„Úgy gondolom, hogy ez egy sokkal összetettebb dolog, mint pusztán egy gyulladás, vagy egy autoimmun betegség, vagy egy immunrendszeri szabályozási zavar. Valószínűleg mindhárom összetevő kombinációja okozza a hatások olyan kaszkádját, amely aztán agyi ködként, légszomjként vagy krónikus fáradtságként jelentkezik a poszt COVID során” – mondja Dr. Alexander Truong, tüdőgyógyász, az Emory University School of Medicine adjunktusa, aki egy hosszú COVID páciensekkel foglalkozó klinikát is vezet.
A „hosszú COVID” és a „poszt-COVID-19” állapot az akut SARS-CoV-2 vírusfertőzés lezajlása után jelentkező állapot, amellyel a COVID-19 vírussal fertőzött emberek becslések szerint 10-30%-át érintő hosszú távú egészségügyi problémákat írják le.
A tünetek – amelyekből akár 200 is lehet – a kellemetlenektől a bénítókig terjedhetnek, több szervrendszert károsíthatnak, előjönnek és eltűnnek, akár többször is visszatérhetnek. A hosszú COVID további hatása, hogy növeli a már meglévő egészségügyi problémák súlyosbodásának kockázatát és akár újak kialakulásához is hozzájárulhat, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket és a 2-es típusú cukorbetegséget.
Sok szakértő úgy véli, hogy biológiai folyamatok valamilyen kombinációja lehet a felelős a hosszú COVID-ért, és ezt az elméletet a Nature Reviews Microbiology című folyóiratban januárban megjelent átfogó hosszú COVID vizsgálatelemzés is alátámasztja.
Az említett biológiai folyamatok közé tartoznak a szervezetünkben a betegség lezajlása után „lappangó üzemmódban” megmaradó vírusok, különféle gyulladásos folyamatok, autoimmun zavarok, apró vérrögök jelenléte, az immunrendszer egyéb működési zavarai, sőt még egyes alvó vírusok, például az Epstein-Barr-vírus reaktiválódása is.
Több tanulmány is kimutatta, hogy a vírus vagy annak darabjai az akut fertőzés lezajlása után sokáig megmaradhatnak számos szervünkben, többek között a vesékben, az agyban, a szívben és a gyomor-bélrendszerben is.
A Harvard Egyetem tanulmánya például bizonyítékot talált arra, hogy a koronavírus maradványai akár egy évvel az első diagnózis felállítása után is megmaradhatnak a betegekben.
Egy német tanulmány megállapította, hogy a COVID-19 utáni tünetekkel küzdő betegeknél magasabb volt három citokin szintje. Ezek olyan kis fehérjék, amelyek részt vesznek a szervezet immunrendszerének irányításában, az immunrendszer sejtjeinek és a vérsejteknek a növekedésében és aktiválásában.
A kutatók szerint az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy bizonyos immunsejtek tartósan átprogramozódhatnak, és hogy a korai COVID-19 fertőzés során fellépő ellenőrizetlen „öngerjesztő hipergyulladás” folyamatos immunsejt-zavarrá alakulhat, ami a COVID hosszú távú tüneteinek hátterében áll.
