A hónapokig vagy akár évekig tartó hosszú COVID biológiai okai
A tartós gyulladás és az immunrendszer problémái vezetik a hosszú COVID lehetséges tüneteinek listáját, de az orvosok szerint egyre világosabb, hogy nem csak egy dolog okolható a hónapokig vagy akár évekig tartó, gyakran kínzó tünetek széles skálájáért.
„Úgy gondolom, hogy ez egy sokkal összetettebb dolog, mint pusztán egy gyulladás, vagy egy autoimmun betegség, vagy egy immunrendszeri szabályozási zavar. Valószínűleg mindhárom összetevő kombinációja okozza a hatások olyan kaszkádját, amely aztán agyi ködként, légszomjként vagy krónikus fáradtságként jelentkezik a poszt COVID során” – mondja Dr. Alexander Truong, tüdőgyógyász, az Emory University School of Medicine adjunktusa, aki egy hosszú COVID páciensekkel foglalkozó klinikát is vezet.
A „hosszú COVID” és a „poszt-COVID-19” állapot az akut SARS-CoV-2 vírusfertőzés lezajlása után jelentkező állapot, amellyel a COVID-19 vírussal fertőzött emberek becslések szerint 10-30%-át érintő hosszú távú egészségügyi problémákat írják le.
A tünetek – amelyekből akár 200 is lehet – a kellemetlenektől a bénítókig terjedhetnek, több szervrendszert károsíthatnak, előjönnek és eltűnnek, akár többször is visszatérhetnek. A hosszú COVID további hatása, hogy növeli a már meglévő egészségügyi problémák súlyosbodásának kockázatát és akár újak kialakulásához is hozzájárulhat, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket és a 2-es típusú cukorbetegséget.
Sok szakértő úgy véli, hogy biológiai folyamatok valamilyen kombinációja lehet a felelős a hosszú COVID-ért, és ezt az elméletet a Nature Reviews Microbiology című folyóiratban januárban megjelent átfogó hosszú COVID vizsgálatelemzés is alátámasztja.
Az említett biológiai folyamatok közé tartoznak a szervezetünkben a betegség lezajlása után „lappangó üzemmódban” megmaradó vírusok, különféle gyulladásos folyamatok, autoimmun zavarok, apró vérrögök jelenléte, az immunrendszer egyéb működési zavarai, sőt még egyes alvó vírusok, például az Epstein-Barr-vírus reaktiválódása is.
Több tanulmány is kimutatta, hogy a vírus vagy annak darabjai az akut fertőzés lezajlása után sokáig megmaradhatnak számos szervünkben, többek között a vesékben, az agyban, a szívben és a gyomor-bélrendszerben is.
A Harvard Egyetem tanulmánya például bizonyítékot talált arra, hogy a koronavírus maradványai akár egy évvel az első diagnózis felállítása után is megmaradhatnak a betegekben.
Egy német tanulmány megállapította, hogy a COVID-19 utáni tünetekkel küzdő betegeknél magasabb volt három citokin szintje. Ezek olyan kis fehérjék, amelyek részt vesznek a szervezet immunrendszerének irányításában, az immunrendszer sejtjeinek és a vérsejteknek a növekedésében és aktiválásában.
A kutatók szerint az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy bizonyos immunsejtek tartósan átprogramozódhatnak, és hogy a korai COVID-19 fertőzés során fellépő ellenőrizetlen „öngerjesztő hipergyulladás” folyamatos immunsejt-zavarrá alakulhat, ami a COVID hosszú távú tüneteinek hátterében áll.
