Kardiológia
A kardiológia görög eredetű szó, a belgyógyászat egyik szakága, amely szív- és az erek működésével és megbetegedéseivel, kórképeivel foglalkozik. Kiemelt jelentőségét az adja, hogy a szív- és érbetegségek a leggyakoribb halálokot jelentik a legtöbb európai országban, így Magyarországon is. Gyakran okoznak ezenkívül rokkantságot, és hatalmas egészségügyi költségeket jelentenek.
A háttérben többnyire érelmeszesedés húzódik meg, amely az évek során lassan, tünetmentesen fejlődik ki. A hirtelen szívhalál, a szívinfarktus és a stroke általában váratlanul alakul ki, és már csak tüneti kezelésre nyílik mód. Mindezek tükrében a szív- és érrendszeri betegségek tömeges megjelenése életmódbeli változásokra hívja fel a figyelmet, hiszen a rizikófaktorok megváltoztatása egyértelműen csökkenti a megbetegedést és a halálozást, óriási költségcsökkentő vonzattal. Nem véletlen, hogy az Európai Unió a népegészségügy terén többek között a személyes egészséget befolyásoló életmódtényezők, ezen belül a kövérség, dohányzás, személyes környezet szennyezettsége, alkohol, kábítószerek, lelki-szellemi egészség, szexuális egészség, edzettség, testmozgás, egészségnevelés, sérülések, balesetek témakörére hívja fel a figyelmet.
Az érelmeszesedés megelőzése
A megelőzés terén tett lépések akkor a legeredményesebbek, ha a legnagyobb kockázatú személyeket célozzák meg a legerőteljesebben. A prioritások szerinti besorolás abban segít, hogy helyesen osszuk meg a preventív kapacitásokat, a legkisebb kockázatúakat se hanyagoljuk el, de a fő energiát a legveszélyeztetettebb csoportra szánjuk. A legfontosabb cél, hogy megelőzzük az első vagy ismételt koszorúér-, stroke- vagy perifériásér-betegséghez köthető eseményt, rokkantságot és a korai halálozást. Ezt életmódváltoztatással, a nagy rizikófaktorok kezelésével és a profilaktikus gyógyszerek szedésével érhetjük el.
Az egészségesnek látszó embereknél a megelőző lépések a totális kardiovaszkuláris kockázat nagyságától függnek. A nagy kockázatúaknál intenzív életmódváltozás szükséges, és esetleg megelőző gyógyszeres kezelés. A kockázat becslését a Magyar Kardiológiai Szakmai Kollégium ajánlása alapján a SCORE (Systematic Coronary Risk Evaluation) modell szerint végezzük.
Az érelmeszesedés közvetlen kimutatása tunetmentes, nagy kockázatú embereknél
EKG-val vagy szívultrahanggal hipertóniás betegeknél talált balkamra hipertrófia a szív- és érrendszeri megbetegedés és halálozás független rizikófaktora.
Az ér-ultrahanggal kimutatható endothel funkció ugyancsak a szív- és érrendszeri megbetegedés független rizikófaktora.
Az ultrahang által mért carotis intima/media megvastagodása szív- és érrendszeri eseményeket és stroke-ot jelezhet.
E mérések elsősorban a hagyományos rizikófaktorokkal – kóros vércukor-, koleszterin- és trigliceridértékekkel – együttesen értékelve pontosítják a diagnózist.
A szív- és érrendszeri kockázat kezelése
- Próbáljuk csökkenteni a magatartási rizikófaktorokat – például a dohányzást – akár pszichoterapeuta bevonásával.
- Az egészséges étrend nagyban csökkenti a kockázatot. Bioimpedancia-mérő készülék segítségével meghatározzuk a test izomtömegét, a zsír és a sejten kívüli folyadék mennyiségét, és ez alapján kiszámoljuk az alapanyagcserének megfelelő kalóriaigényt, ennek alapján pedig meghatározható a szükséges táplálkozási rend.
- Fizikai aktivitás növelése. A kockázatok csökkentése céljából ajánlott heti 4-5 alkalommal 30-40 percig olyan fizikai aktivitást végezni, amelynek során a páciens eléri az átlagos maximális szívfrekvencia 60–70%-át.
- Magas vérnyomás kezelése.
- Kóros koleszterin- és trigliceridértékek kezelése.
