Krónikus kismedencei fájdalom tünetegyüttes

Az Istenhegyi Magánklinikán indult szakrendelésünk különlegessége, hogy a diagnózis felállításában több szakember – alapesetben nőgyógyász és radiológus szakorvos működik együtt, és szükség esetén általuk koordináltan, célzottan kerül sor a további vizsgálatokra (CT, MR, urológia, gasztroenetrológia, stb.), így a pácienseinket végig kísérjük a kivizsgálás során, értő szakmai konzultációs lehetőséget biztosítva minden egyes vizsgálatot követően. Ez jóval nagyobb nyugalmat tud biztosítani pácienseink részére, mint az a nagyjából általánosnak mondható gyakorlat, amikor a páciens különösebb koordináció nélkül hosszú időn át szakorvostól szakorvosig vándorol a problémájával és az azokból fakadó kétségeivel, félelmeivel.

A vizsgálati eredményeket tehát minden esetben részletesen elmagyarázzuk Önnek, így a kivizsgálás minden pontján világosan érteni fogja, hogy melyik vizsgálatra miért van szükség, és mit jelentenek, illetve mennyire súlyosak azok az elváltozások, amelyek a leletén olvashatóak. A kezelésre tett javaslatainkat szintén részletesen megindokoljuk, és ismertetjük az adott beavatkozás – például egy komolyabb nőgyógyászati műtét – előnyeit, illetve hátrányait.

• Kiket érint és miben nyilvánul meg a tünetegyüttes?
• Miben egyedülálló az Istenhegyi Magánklinika rendelése?
• Hogyan diagnosztizálható a krónikus kismedencei fájdalom?
• Milyen nőgyógyászati vagy egyéb kórképek állhatnak a krónikus kismedencei fájdalom hátterében?

Kiket érint és miben nyilvánul meg a tünetegyüttes?

A krónikus kismedencei fájdalom tünetegyüttes nem kizárólag, de elsősorban a nőket érinti. Különféle okokból kialakuló krónikus alhasi fájdalmak a női populáció nagyjából 25 százalékánál van jelen, ez az a női pácienscsoport, ahol a krónikus kismedencei fájdalom tünetegyüttes gyanúja is felmerül. A tünetek elsősorban a premenopauzális időszakra jellemzőek, de nem kizárólag, érintettek lehetnek a menopauzán már átesett hölgyek is.

A legjellemzőbb tünetek

A tünetegyüttes gyanúja elsősorban azokban az esetekben merül fel, ahol a fájdalom nem ciklikusan (mint például a fájdalmas menstruáció), hanem állandóan jelen van, és legalább 3-6 hónapja többé-kevésbé folyamatosan fennáll.

A nőgyógyász szakorvossal történő első találkozás során elsőként a fájdalom erősségét, jellegét és elhelyezkedését igyekszünk tisztázni. Előfordulhat:

• Súlyos és folyamatosan jelenlévő fájdalom
• Időszakosan (de nem ciklikusan) jelenlévő fájdalom
• Tompa fájdalom
• Görcsös vagy nyilalló, éles fájdalmak
• Nyomás vagy súlyosság érzete mélyen a medencében
• Közösülés során érzett fájdalom
• Bélmozgás vagy vizelés közben érzett fájdalom
• Hosszabb ülés során fellépő fájdalom

A fájdalom- vagy kellemetlenség-érzet fokozódhat, ha hosszabb ideig kell egyhelyben állnia, és csökkenhet olyankor, amikor fekvő helyzetben van. A fájdalomérzet lehet viszonylag enyhe is, egyes esetekben viszony annyira intenzív, hogy dolgozni, aludni, vagy mozogni sem tud.

Miben egyedülálló az Istenhegyi Magánklinika rendelése?

Az Istenhegyi Magánklinikán elérhető szakrendelésünk hazai viszonylatban egyedülálló különlegessége, hogy nemcsak a szükségesnek ítélt diagnosztikai vizsgálatokat végezzük el, hanem egy olyan betegirányítási rendszert is megpróbáltunk létrehozni, amelyben pácienseinket nem „véletlenszerűen” és rendszertelenül küldjük a különféle vizsgálatokra.

A krónikus kismedencei fájdalom szindróma esetében azért kiemelten fontos mindez, mert a probléma mögött számtalan ok húzódhat meg, amelyek nemcsak egyféle szervrendszert érinthetnek. Az állami és a magánellátásban gyakran előfordul, hogy a fájdalommal jelentkező pácienseket orvostól orvosig, kivizsgálásról kivizsgálásra irányítják, a folyamat azonban nincsen kellően összehangolva: klinikánkon ezt a hiányosságot szeretnénk kiküszöbölni egy olyan rendszerrel, amelyben szoros együttműködés van a nőgyógyász és a radiológus szakorvos között, az elvégzendő vizsgálatok a lehető legracionálisabb sorrendben kerülnek elvégzésre, az eredményekről pedig folyamatosan konzultál egymással az összes olyan szakorvos, aki diagnosztikai vizsgálatokat végzett egy-egy páciensünkön.

Kiemelt figyelmet fordítunk továbbá arra, hogy a hozzánk érkező pácienseket részletesen informáljuk állapotukról a diagnosztikai vizsgálatok folyamata során:

• Ha Ön hozott leletekkel érkezik hozzánk, akkor elmagyarázzuk, hogy mi az adott diagnózis jelentése, és ez hogyan függhet a krónikus kismedencei fájdalommal.
• Ha Ön még nem esett át korábbi vizsgálatokon, akkor ismertetjük, hogy milyen vizsgálatokra lesz feltétlenül szükség.
• Később minden új vizsgálati eredmény jelentőségéről részletes tájékoztatást adunk, és azt is elmondjuk, hogy miért végezzük el az egyes vizsgálatokat.
• Amennyiben sebészi beavatkozásra van szükség, annak menetéről és a várható eredményekről is előzetesen be fogunk Önnek számolni.

A fentieknek köszönhetően elkerülhetővé válik az, hogy Ön hosszabb időn át bizonytalanságban legyen az egymásnak esetlegesen ellentmondó orvosi vélemények és kezelési javaslatok miatt.

Szakembereink együtt tekintik át a korábbi vizsgálati eredményeket (képalkotó és egyéb vizsgálatok), majd az összes releváns információ figyelembevételét követően teszünk Önnek javaslatot a fájdalom elmulasztását célzó gyógyszeres vagy műtéti beavatkozásra.

Hogyan diagnosztizálható a krónikus kismedencei fájdalom?

A diagnózis felállítása – a háttérben álló többféle lehetséges kórkép miatt – rendszerint nemcsak nőgyógyász, hanem a képalkotás (radiológia) területén is jártas szakorvosok együttműködését igényli, igény szerint más orvosi szakterületek (például urológus, gasztroenterológus, esetleg onkológus) képviselőinek bevonásával.

Ennek oka, hogy a nőgyógyász által elvégzett hüvelyi ultrahang-vizsgálat sok esetben egyáltalán nem elég a pontos diagnózis felállításához, ehhez további képalkotó – hasi ultrahang, CT, MRI – elvégzésére is szükség lehet.

A diagnózis még ezt követően sem mindig állítható fel pontosan: ilyen eset például az, amikor a probléma hátterében nem nőgyógyászati, hanem urológiai – kifejezetten a kiválasztó-szervrendszert érintő – vagy gasztroenterológiai, azaz a bél- és emésztőszervrendszert érintő probléma húzódik meg. A diagnózis meghatározásához ilyenkor urológus és gasztroenterológus szakember közreműködése is szükségessé válik. Onkológus szakorvost vonunk be a folyamatba továbbá akkor, ha valamilyen jó- vagy rosszindulatú elváltozásra derül fény a diagnosztikai vizsgálatok során.

Milyen vizsgálatokra és milyen sorrendben van szükség?

Az első konzultációs alkalmon nőgyógyász szakorvosunk áttekinti, hogy milyen jellegű fájdalmai vannak, illetve milyen korábbi betegségek fordultak elő Önnél vagy családjában. Ezt rutin fizikai vizsgálatok követik:

• Kismedencei vizsgálat, amelyből következtetni lehet az esetlegesen jelenlévő fertőzésekre, kitapinthatóak a rendellenes növekmények és a medencealapi izmok feszítettsége;
• Laborvizsgálatok a fertőzéses eredetű betegségek kizárására, általános vér- és vizeletvizsgálat;
• Hüvelyi ultrahangvizsgálat, amellyel felmérhető a méhizomzat és a méhnyálkahártya állapota, valamint a gyulladásos, daganatos elváltozások – polip, mióma – is láthatóvá válnak. A petefészkek ultrahangos képe a cisztákról, a hormonzavarokról és a különféle jó- vagy rosszindulatú elváltozásokról is tájékoztat.

Ezt követően – az eredmények kiértékelése után – kerülhet sor az alábbi vizsgálatokra:

• Hasi és kismedencei ultrahang, amely további információkat szolgáltat a petefészkek és a méh, valamint a húgyhólyag és a hasüregi szervek (máj, epehólyag, hasnyálmirigy, lép, vesék) állapotáról;
• CT vagy MR-vizsgálat, amellyel felmérhetőek a kismedencében esetlegesen jelenlévő rendellenes szövetstruktúrák, növedékek.

Mindezeket követően diagnosztikai célú laparoszkópiára is sor kerülhet, amelynek során a hasfalon ejtett vékony metszésen keresztül egy apró kamerával összekapcsolt csövet vezetnek a hasüregbe, amely megjeleníti a kismedencei szerveket. A módszer különösen hasznos az endometriózis és a krónikus kismedencei gyulladás diagnózisának felállításában, emellett egyes esetekben az endometriális szövetdarabok már a diagnózissal egyidejűleg eltávolíthatóak a segítségével.

Milyen nőgyógyászati vagy egyéb kórképek állhatnak a krónikus kismedencei fájdalom hátterében?

A krónikus kismedencei fájdalom többféle nőgyógyászati vagy egyéb kórképpel is összefüggést mutat.

A krónikus kismedencei fájdalom hátterében álló lehetséges nőgyógyászati problémák:

• Endometriózis (a méhet bélelő szövettípus méhen kívül – leggyakrabban a petevezetőben, a petefészek falában vagy a kismedencét bélelő szövetekben – történő beágyazódása)
• Leiomióma (simaizomsejtekből kialakuló mióma)
• Adenomiózis (jóindulatú szövetburjánzás, amikor a méh belső felszínének mirigyszövete belenő a méh izomfalába)
• Visszatérő petefészekciszták
• Méhkürttágulat (hydrosalpinx), amikor a méhkürt szájadéka gyulladás vagy endometriózis hatására lezáródik, a benne termelődő váladék így nem tud kiürülni, a kürt pedig kitágul)
• Petefészek maradvány szindróma (ez olyan betegeknél fordul elő, akik kétoldali petefészek-eltávolításon estek át, de a műtét során nem sikerült az összes petefészek-szövetet eltávolítani)
• Kismedencei gyulladás
• Kismedencei összenövések
• Petevezető-lekötés (sterilizáció) utáni fájdalom szindróma

A nőgyógyászati kórképek közül leggyakrabban az endometriózis áll a krónikus kismedencei fájdalom hátterében: az erről szóló tanulmányok adatai alapján a krónikus kismedencei fájdalom miatt végzett diagnosztikus laparoszkópiás műtétek során a páciensek 20-80%-ában találtak endometriózist.

A krónikus kismedencei fájdalom hátterében álló lehetséges urológiai problémák:

• Fájdalmas húgyhólyag szindróma (intersticiális cisztitisz) (a kellemetlen hólyagnyomás, hólyagfájdalom és az enyhétől az erősig terjedő medencei fájdalom kombinációja)
• Radiációs cisztitisz (a húgyhólyagtumorok kezelésében alkalmazott sugárterápia mellékhatása)
• Húgyhólyagdaganat
• Húgycsőgyulladás
• Visszatérő cisztitisz
• Visszatérő/krónikus húgykőképződés (urolitiázis)

A krónikus kismedencei fájdalom hátterében álló lehetséges gasztroenterológiai problémák:

• Irritábilis bélszindróma (IBS)
• Gyulladásos bélbetegség (IBD)
• Krónikus székrekedés
• Vastagbélrák, végbélrák
• Lisztérzékenység
• Hasi/medencei sérv

Mindezek mellett még néhány ritkábban előforduló kórkép is állhat a krónikus kismedencei fájdalmak hátterében, amelyek lehetnek izom- és vázrendszeri eredetűek (például fibromialgia), neurológiai eredetűek (például a hasfal idegeinek becsípődése) vagy éreredetűek (például kismedencei vérbőség).

A krónikus kismedencei fájdalom okának/okainak felderítése során általában a gyakrabban előforduló nőgyógyászati problémák (főként az endometriózis) kizárásával kezdik a kivizsgálást, hacsak nincsen arra utaló egyértelmű jel, hogy a fájdalmak mögött urológiai, gasztroenterológiai vagy másmilyen eredetű probléma áll.

Szakmailag ellenőrizte: Dr. Fábián Tamás, szülész-nőgyógyász