Rákmegelőzés: ezekre a szűrővizsgálatokra kéne elmennie mindenkinek

Nőgyógyászati vizsgálatok

• Méhnyakszűrés, emlő- és petefészek-vizsgálat, ultrahangos kismedence-vizsgálat az előírás szerint kétévente kell, a szakértő szerint mégis érdemes évente elmenni.
• Ennél sűrűbb kontrollra van szükségük azoknak, akiknél már korábban rákmegelőző állapotot igazoltak, akiknél már előfordult más nőgyógyászati daganat, akik rendszeresen dohányoznak, vagy akiknek egyéb nemi úton terjedő fertőzésük volt – különös tekintettel a magas kockázatú HPV-fertőzésre.

Az első menstruáció után, még a szexuális élet megkezdése előtt orvoshoz akkor kell fordulni, ha a vérzés túl erős, elhúzódó, ilyenkor ugyanis a jelentős vérveszteség miatt kialakulhat például vashiány, illetve egyéb kóros tünet. Skubán doktornő szerint az első nőgyógyászati találkozás igazából az első szexuális együttlét után indokolt, azelőtt leginkább a szexuális felvilágosítás a feladat, és a nemi úton történő fertőzésekről kell tájékoztatnunk a gyerekeket.

• Emlővizsgálat
• Célszerű a menstruáció utáni első hét végére időzíteni.
• A mell önvizsgálatát havonta otthon is célszerű elvégezni, lehetőleg a fent említett ciklusszakban. Az emlőrák kialakulására negyvenéves kor alatt viszonylag kicsi az esély, a mammográfiás vizsgálatok elvégzését ezért ennél fiatalabb életkorban nem is javasolják.
• Petefészek-vizsgálat
• Ha a családban korábban már előfordult petefészekrák, esetleg az egyéni kórelőzményben szerepel erre utaló adat, akkor áramlásvizsgálattal egybekötött hüvelyi ultrahangvizsgálatra van szükség; ha korán felismerik, jó eséllyel gyógyítható

És a férfiak?

A gyermekorvos feladata a megszületés után a kisfiúk esetében a külső nemi szerv vizsgálata. Herék a herezacskóban “leszálltak-e”, van-e fitymaszűkület ? Amennyiben eltérés van, úgy gyermekurológiára, sebészetre kell irányítani.

• 40 év feletti férfiaknak ajánlott a  prosztatarák-szűrővizsgálat.
• Ajánlott a szűrés mindenkor, ha urológiai panasz van (véres vizelet, véres ejakulátum, a herékben, hímvesszőben  kemény csomó tapintható, ha a vizelési szokások megváltoztak).
• Évente ajánlott teljes urológiai szűrésre menni: hasi vizsgálat, külső nemi szervek vizsgálata, hasi ultrahangvizsgálat és laborvizsgálat, vesefunkció, PSA, vizelet-, székletvizsgálat.
• 40 év alatt: A fiatal férfiak, fiúk gyakran előforduló betegsége a hererák; itt is nem a rendszeres szűrés segít, hanem a rendszeres önvizsgálat például fürdés közben, valamint  ha bármilyen rendellenesség tapintható, akkor minél korábbi szakorvosi vizsgálat.
• Tamás doktor szerint  a legfontosabb az egészséges életre való nevelés, felvilágosítás, az egészséges táplálkozás, a daganatos tünetek megismertetése, valamint az, hogy panasz esetén történjen gyors és alapos kivizsgálás, minél korábban jussunk szakorvoshoz.
• Évente javasolja a teljes labor-, vizelet-, PSA- és hasi UH-vizsgálatokat, mellkasröntgent.
• Intő jelek: Fájdalmakkal kísért véres vizelet inkább gyulladásra vagy vesekövességre utal, a fájdalmatlan vérvizelés daganatgyanús. Ha a vizelet ereje, gyakorisága megváltozik, az a prosztatabetegség tünete szokott lenni. Deréktáji fájdalmak vesebetegségek, elsősorban kövesség tünetei lehetnek, de csak vizsgálattal különíthetőek el a hasonló panaszokat okozó egyszerű derékfájásoktól vagy más betegségektől.

Ezekre a vizsgálatokra lenne szükség 6 és 18 éves kor között kétévente:

•  teljes fizikális vizsgálat
• pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 4. évfolyamtól
• a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése
• pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák feltárása
• érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelően, a színlátás vizsgálata
• mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre
• vérnyomásmérés
• fogászati szűrés és gondozás

Ezekre a vizsgálatokra lenne szükség 21 és 40 éves kor között:

• Ötévente kivizsgálás, akiknek kis kockázatú szív- és érrendszeri megbetegedése van; kétévente pedig akiknek közepes vagy nagy kockázatú szív- és érrendszeri megbetegedése.
• Kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum-kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal).
• Kétévente fogászati rákszűrés.

Ezekre a vizsgálatokra lenne szükség 40 és 64 éves kor között:

• Ötévente kivizsgálás, akiknek kis kockázatú szív- és érrendszeri megbetegedése van; kétévente pedig akiknek közepes vagy nagy kockázatú szív- és érrendszeri megbetegedése.
• Kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum-kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal).
• Kétévente a nagy kardiovaszkuláris kockázatú személyeknél a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata, vagyis a perifériás artériák tapintása és meghallgatása.
• Kétévente fogászati rákszűrés.
• Évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés).

Ezekre a vizsgálatokra lenne szükség 65 éves kor felett:

•  Az életkorral járó fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt szív- és érrendszeri vizsgálat évente.
• Kétévente a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel (“mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása.
• Kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum-kreatininszint, a kreatinin-clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat: fehérjeürítés, haematuria meghatározása.
• Kétévente fogászati rákszűrés.
• Évente az érzékszervek vizsgálata.
• Évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), ami tavaly óta fiatalabb korban már nem kötelező.