Lehet, hogy az Alzheimer-kórt fertőzés okozza?
Az Alzheimer-kór – a demencia leggyakoribb formája – évtizedek óta sújtja az emberiséget, és miközben az öregedő agy betegségének tartjuk, egyre több tudományos kutatás utal arra, hogy a kór hátterében nem csupán az idő múlása, hanem egy fertőzés állhat. Egy 2019-es kutatás ugyanis egy váratlan, de kulcsfontosságú nyomra bukkant: az Alzheimer-kór és az ínybetegség közötti lehetséges kapcsolatra.
A szájüregi kórokozó nyomában
Jan Potempa, a Louisville-i Egyetem mikrobiológusa vezette kutatócsoport ugyani megtalálta a Porphyromonas gingivalis – a krónikus periodontitis, azaz az ínybetegség fő okozójának – nyomait elhunyt Alzheimer-kóros betegek agyában. Az első feledezést további kutatások követték.
Egerekkel végzett kísérleteik során a kórokozóval történő orális fertőzés az agy baktériumok általi megfertőzéséhez, valamint az amiloid-béta (Aβ) fokozott termelődéséhez vezetett. Az amiloid-béta az a fehérje, amelyet jellemzően az Alzheimer-kórhoz társítanak.
„Fertőző ágenseket már korábban is feltételeztek az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában, de az ok-okozati összefüggésre vonatkozó bizonyítékok eddig nem voltak meggyőzőek” – mondta Stephen Dominy, a tanulmány első szerzője. „Most először van szilárd bizonyítékunk arra, hogy kapcsolat van az intracelluláris, Gram-negatív kórokozó, a P. gingivalis és az Alzheimer-patogenezis között.”
Gingipainok – a bűnös enzimek
A kutatócsoport további vizsgálatok során olyan toxikus enzimeket, úgynevezett gingipainokat azonosított, amelyeket a baktériumok termelnek. Ezeket az enzimeket Alzheimer-kóros betegek agyában mutatták ki, és összefüggésbe hozták a betegség két markerével: a tau fehérjével és az ubiquitin nevű fehérjejelzővel.
Még meggyőzőbb, hogy a csapat ezeket a toxikus gingipainokat olyan elhunyt emberek agyában is megtalálta, akiket soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórral. Ez azért kulcsfontosságú, mert eddig nem volt egyértelmű, hogy az ínybetegség okozza-e az Alzheimer-kórt, vagy a demencia vezet-e rossz szájhigiéniához. Az a tény, hogy alacsony szintű gingipainok még azokban az emberekben is jelen voltak, akiknél soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, arra utalhat, hogy ha tovább éltek volna, kifejlődhetett volna náluk a betegség.
„A gingipain-antigének azonosítása az Alzheimer-kórban szenvedő egyének és az Alzheimer-patológiával, de demencia diagnózisa nélküli egyének agyában azt bizonyítja, hogy az agy P. gingivalis fertőzése nem a demencia kialakulását követő rossz fogápolás, vagy a késői stádiumú betegség következménye, hanem egy korai esemény, amely megmagyarázhatja a középkorú egyénekben a kognitív hanyatlás előtt talált patológiát” – magyarázták a szerzők a tanulmányukban.
Jövőbeni remények
Egy COR388 nevű kutatási kutatási fázisban lévő gyógyszerjelölt vegyület egereken végzett kísérletekben képes volt csökkenteni a kialakult P. gingivalis agyi fertőzés baktériumterhelését, miközben az amiloid-béta termelést és az ideggyulladást is mérsékelte.
Bár még további kutatásokra van szükség a kapcsolat teljes feltárásához, a tudományos közösség óvatos optimizmussal tekint a jövőbe. „A baktériumok toxikus fehérjéit célzó gyógyszerek eddig csak egereknél mutattak előnyöket, de mivel több mint 15 éve nincs új demencia elleni gyógyszeres kezelés, fontos, hogy minél több lehetséges gyógykezelést teszteljünk az olyan betegségek leküzdésére, mint az Alzheimer-kór” – kommentálta David Reynolds, az Alzheimer’s Research vezető tudományos munkatársa.
Ez a felfedezés, amelyről a Science Advances folyóiratban számoltak be, új távlatokat nyithat az Alzheimer-kór megelőzésében és kezelésében, hangsúlyozva a szájhigiénia fontosságát egy olyan betegség elleni küzdelemben, amely eddig rejtély maradt.
