Nullára csökkentette a méhnyakrákos halálesetek számát a HPV-vakcina a huszonéves nők körében
A méhnyakrák globális felszámolása már nem csupán elméleti célkitűzés, hanem a modern prevenciós orvoslás kézzelfogható valósága lehet. Egy 2026 nyarán, a nagy presztízsű The Lancet orvosi folyóiratban megjelent átfogó angliai tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a HPV elleni védőoltás nem csupán a betegség és a rákmegelőző állapotok kialakulásának esélyét mérsékli, hanem drasztikusan, bizonyos fiatal korosztályokban egyenesen száz százalékkal csökkenti a méhnyakrák okozta mortalitást.
Az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO globális stratégiájának egyik legfontosabb alappillére a humán papillomavírus, röviden a HPV elleni védőoltási programok kiterjesztése a méhnyakrák eliminálása érdekében. Jelenleg világszerte mintegy százötven ország integrálta a vakcinát a nemzeti immunizációs programjába. Bár az elmúlt években számos ország számolt be a méhnyakrák előfordulási gyakoriságának jelentős csökkenéséről a beoltott populációkban, egészen idáig rendkívül kevés tudományos adat állt rendelkezésre arról, hogy az oltás ténylegesen milyen mértékben képes megelőzni magát a betegség okozta halálozást.
Angliában az iskolai alapú, szervezett HPV-oltási program 2008 szeptemberében vette kezdetét, elsődlegesen a tizenkettő és tizenhárom éves lányokat célozva, majd egy kiterjedt felzárkóztató kampány keretében a tizennégy és tizennyolc év közötti korosztályt is bevonták az immunizációba. Ez a közegészségügyi program rendkívül sikeresnek bizonyult, hiszen a koronavírus-világjárvány előtti időszakban a célcsoportokban mintegy nyolcvan-kilencven százalékos átoltottságot értek el az egydózisos beadás tekintetében. Peter Sasieni és Milena Falcaro kutatók a Nemzeti Betegségregisztrációs Szolgálat, valamint a Nemzeti Statisztikai Hivatal 2001 és 2024 közötti halálozási adatait elemezve arra keresték a választ, hogy ez a kiemelkedően magas átoltottság miként mutatkozik meg a huszonéves és kora harmincas nők túlélési statisztikáiban.
Megdöbbentő eredmények: zéró halálozás a legfiatalabbaknál
A kutatás eredményei minden előzetes várakozást felülmúltak a megfigyelt populációk körében. A statisztikai elemzések rámutattak, hogy a 2020 és 2024 közötti időszakban a húsz és huszonnégy év közötti fiatal nők körében egyetlen egy haláleset sem történt méhnyakrák következtében Angliában. Ebben a korcsoportban a tizenkét-tizenhárom éves korban beadott vakcina lefedettsége nyolcvannyolc és kilencven százalék között mozgott. A 2000 és 2014 közötti adatok alapján a kutatók mintegy huszonhárom halálesetet vártak volna ebben a demográfiai csoportban, ami azt jelenti, hogy a védőoltás bevezetése százszázalékos halálozási kockázatcsökkenést eredményezett.
A rendkívül kedvező tendencia a némileg idősebb, a felzárkóztató programban részt vett korosztályoknál is egyértelműen és mérhetően megmutatkozott. Azoknál a nőknél, akik tizennégy és tizennyolc éves koruk között kapták meg az oltást némileg alacsonyabb lefedettség mellett, szintén drámai visszaesést regisztráltak a halálozási mutatókban. A 2015 és 2019 közötti periódusban a húsz és huszonnégy éveseknél nyolcvan százalékos, míg a 2020 és 2024 közötti időszakban a huszonöt és huszonkilenc éveseknél hatvankilenc százalékos volt a halálozás csökkenése a korábbi, oltatlan időszakhoz viszonyítva.
A relatív kockázatcsökkenés és a nyájimmunitás ereje
A kutatók a nyers adatokon túl egy komplex, úgynevezett Poisson-regressziós modellt is alkalmaztak a beoltott nőkre vonatkozó relatív kockázatcsökkenés pontos meghatározására. Az analízis szerint ez a mutató a húsz és huszonkilenc év közötti beoltott nők esetében tökéletes, azaz százszázalékos védelmet jelentett a méhnyakrák okozta halálozással szemben, még úgy is, hogy a matematikai modell szigorúan feltételezte a nyájimmunitás hiányát az oltatlanok körében. A harminc és harmincnégy év közötti korosztálynál ez a relatív kockázatcsökkenés már mérsékeltebb, mintegy hatvanhárom százalékos volt. Ez a statisztikai különbség logikusan magyarázható azzal a biológiai ténnyel, hogy az idősebb korban, tizenöt és tizennyolc év között oltott nők egy jelentős része a vakcina beadása előtt már nagy valószínűséggel megfertőződhetett a magas kockázatú HPV-törzsekkel, így a megelőző védelem náluk értelemszerűen alacsonyabb fokú volt.
A kutatás szerzői azt is hangsúlyozták, hogy bár a kétezres évek előtt születettek még a bivalens, azaz kétkomponensű vakcinát kapták, ez is óriási védelmet nyújtott. Ennek oka, hogy a harminc év alatti nők körében kialakuló angliai méhnyakrákos esetek kilencvenhárom százalékáért a HPV 16-os és 18-as vírustörzsei felelősek, amelyek ellen ez a korai oltóanyag is tökéletes immunitást biztosított. A tanulmány becslései szerint az angliai oltási program a bevezetésétől egészen 2024 végéig megközelítőleg kétszáz fiatal nő életét mentette meg a méhnyakrák okozta végzetes kimeneteltől. Ez a szám ráadásul folyamatosan nőni fog, hiszen ahogy a beoltott generációk idősödnek, a megelőzött halálesetek száma a következő évtizedekben várhatóan exponenciálisan növekszik majd.
Globális eliminációs célkitűzések
Az onkológiai szakemberek kiemelik, hogy ezek az angliai megállapítások messzemenően alátámasztják a WHO célkitűzésének realitását, miszerint a méhnyakrák mint súlyos közegészségügyi probléma globálisan felszámolható. A prevenciós siker elengedhetetlen feltétele, hogy világszerte biztosítani kell a kora tizenévesek, különösen a tizenkét és tizenöt év közötti fiatalok magas arányú, széles körű vakcinációját, szigorúan még az aktív szexuális élet megkezdése előtt. Ez a hatékony védekezési stratégia, szervesen kiegészítve a rendszeres, modern nőgyógyászati szűrésekkel, a jövőben egy teljesen megelőzhető és a halálozási statisztikákból végleg eltüntethető betegséggé teheti a méhnyakrákot.
