Az onkogének típusai
Az onkogének a rákos megbetegedések kialakulásában kulcsszerepet játszó olyan gének, amelyek eredeti funkciójukat tekintve a sejtnövekedést és -osztódást szabályozzák, de egy genetikai hiba (pl. mutáció) következtében kontrollálatlan sejtosztódást idéznek elő. Az onkogének megismerése és típusaik feltérképezése rendkívül fontos a rákkutatásban és a célzott terápiák kifejlesztésében. Cikkünkben áttekintjük az onkogének főbb típusait és szerepüket a különböző daganatos megbetegedésekben.
Az onkogének eredete és működése
Mielőtt az onkogének típusait részleteznénk, érdemes tisztázni, hogyan jönnek létre ezek a génmutációk. Az onkogének valójában a proto-onkogének mutálódott változatai. A proto-onkogének normál körülmények között fontos szerepet játszanak a sejtek életciklusának szabályozásában – irányítják a sejtciklust, a sejtnövekedés sebességét, a sejtosztódást és a programozott sejthalált (apoptózist). Amikor azonban egy proto-onkogén onkogénné alakul, folyamatosan jeleket küld a sejteknek a növekedésre és osztódásra, ami a sejtek felgyorsult szaporodásához és végül daganatok kialakulásához vezethet.
A proto-onkogének többféle módon alakulhatnak át onkogénekké:
- Pontmutáció: A DNS egy adott pontján bekövetkező változás, amely egyetlen nukleotid megváltozását jelenti.
- Génamplifikáció: A proto-onkogén több másolata jön létre a genomban, ami a gén által kódolt fehérje túltermelődéséhez vezet.
- Kromoszómális átrendeződés: A DNS nagyobb szakaszai helyeződnek át vagy fuzionálnak, ami új, abnormális gének kialakulását eredményezheti.
Bár a kutatók még nem ismerik pontosan az összes okot, ami a proto-onkogének mutációját kiválthatja, de olyan környezeti tényezők mindenképpen szerepet játszhatnak, mint a röntgensugárzás, az UV-sugárzás, bizonyos toxinok és kémiai ingerek (pl. a dohányfüstben található karcinogén vegyületek), és egyes fertőző ágensek.
Az onkogének főbb típusai
A kutatók eddig mintegy 100 különböző onkogént azonosítottak, amelyek különböző típusú rákos megbetegedésekkel hozhatók összefüggésbe. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb onkogén típusokat és azok szerepét a daganatok kialakulásában:
Ras gének
A Ras gének családja az egyik leggyakrabban előforduló onkogén típus. Az összes rákos megbetegedés mintegy 25%-ában kimutatható valamilyen Ras gén mutációja. Ezek a gének olyan fehérjéket kódolnak, amelyek a sejtek jelátvitelében, növekedésében és pusztulásában játszanak szerepet. A Ras gének mutációi többek között a vastagbélrák, a hasnyálmirigyrák és a tüdőrák kialakulásában játszanak fontos szerepet.
HER2 gén
A HER2 (humán epidermális növekedési faktor receptor 2) az emlőrák egyes típusaiban játszik kulcsszerepet. A HER2 gén túlzott aktivitása vagy amplifikációja a sejtek fokozott osztódását eredményezi. A HER2-pozitív emlőrák általában agresszívebb lefolyású, de célzott terápiákkal jól kezelhető.
BCR-ABL gén
A BCR-ABL gén egy olyan fúziós gén, amely a 9-es és 22-es kromoszóma transzlokációja során jön létre. Ez a genetikai elváltozás a krónikus mieloid leukémia (CML) és egyes akut limfoblasztos leukémia (ALL) típusok kialakulásáért felelős. A BCR-ABL gén által kódolt abnormális enzim a fehérvérsejtek kontrollálatlan szaporodását idézi elő.
MYC gének
A MYC géncsalád tagjai, mint például a c-MYC, N-MYC és L-MYC, számos daganattípus kialakulásában játszanak szerepet. A c-MYC gén mutációja például a Burkitt-limfóma jellemzője, míg az N-MYC gén a kissejtes tüdőrák és a neuroblasztóma kialakulásában játszik szerepet. A MYC gének a sejtosztódást és -növekedést szabályozzák, mutációjuk esetén ezek a folyamatok felgyorsulnak.
EGFR gén
Az EGFR (epidermális növekedési faktor receptor) gén mutációi gyakran fordulnak elő tüdő adenokarcinómában. Az EGFR gén által kódolt fehérje a sejtek növekedését és osztódását szabályozza, mutációja esetén ezek a folyamatok felgyorsulnak. Az EGFR-gátló gyógyszerek kifejlesztése jelentős előrelépést jelentett az EGFR-mutációt hordozó tüdőrák kezelésében.
BRAF gén
A BRAF gén mutációi többek között a melanóma (bőrrák) kialakulásában játszanak szerepet. A BRAF gén által kódolt fehérje a sejtek osztódását szabályozza, mutációja esetén ez a folyamat felgyorsul. A BRAF-gátló gyógyszerek kifejlesztése jelentősen javította a BRAF-mutációt hordozó melanómás betegek túlélési esélyeit.
ALK gén
Az ALK (anaplasztikus limfóma kináz) gén átrendeződései elsősorban a tüdő adenokarcinóma egyes típusaiban fordulnak elő. Az ALK gén fúziója más génekkel olyan fehérjét hoz létre, amely a sejtek kontrollálatlan osztódását idézi elő. Az ALK-gátló gyógyszerek kifejlesztése új terápiás lehetőséget nyitott az ALK-pozitív tüdőrákos betegek számára.
Az onkogének jelentősége a rák kezelésében
Az onkogének típusainak és működésének megismerése forradalmasította a rák kezelését. A célzott terápiák kifejlesztése lehetővé tette, hogy bizonyos ráktípusok esetében specifikusan az adott onkogén által okozott elváltozást vegyük célba egy a gyógyszerrel. Ez nemcsak hatékonyabb kezelést tesz lehetővé, de gyakran kevesebb mellékhatással is jár, mint a hagyományos kemoterápia.
Jó példa erre a krónikus mieloid leukémia (CML) kezelése. A CML kialakulásáért felelős BCR-ABL onkogén felfedezése vezetett a tirozin-kináz gátló (TKI) gyógyszerek kifejlesztéséhez. Ezek a gyógyszerek specifikusan gátolják a BCR-ABL enzim működését, így akadályozzák meg a kóros fehérvérsejtek szaporodását. A TKI-kezelés bevezetése előtt a CML-ben szenvedő betegek mindössze 20%-a élt 5 évnél tovább a diagnózis után. Ma már a betegek többsége hosszú távú remisszióban él, és várható élettartamuk megközelíti az egészséges populációét.
Hasonló áttörést jelentett a HER2-pozitív emlőrák kezelésében a HER2-gátló gyógyszerek kifejlesztése, vagy a BRAF-mutációt hordozó melanóma kezelésében a BRAF-gátlók alkalmazása. Ezek a célzott terápiák jelentősen javították az érintett betegek túlélési esélyeit és életminőségét.
Az onkogének kutatása egy folyamatosan fejlődő terület, amely nemcsak a rák jobb megértéséhez, de hatékonyabb és személyre szabottabb kezelési módszerek kifejlesztéséhez is hozzájárul. A jövőben várhatóan még pontosabban tudjuk majd azonosítani az egyes daganatok genetikai hátterét, és ennek megfelelően alakítani a terápiát, tovább javítva a rákos betegek gyógyulási esélyeit.kogének típusai
Megosztás
Áraink
Megbízható laboratóriumi háttér
Klinikánk molekuláris diagnosztikai partnere a budapesti székhelyű Eurofins Medserv szövettani laboratórium, az Eurofins Scientific nemzetközi laboratóriumi hálózat tagja. A Eurofins Scientific cégcsoport több mint 44 országban van jelen, a világ egyik vezető laboratóriumi hálózata élelmiszer-biztonság, környezetvédelem, klinikai diagnosztika és gyógyszerkutatás terén.
Páciensek szövetmintáinak szekvenálását és annak molekuláris diagnosztikai elemzését a hálózathoz tartozó spanyolországi Eurofins Megalab végzi, garantálva a legmagasabb színvonalú technikai hátteret, elemzési módszereket és szakértelmet.
Az Eurofins Megalab több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik klinikai diagnosztika, molekuláris biológia, genetikai és patológiai elemzések terén. Európa egyik legnagyobb laboratóriumi hálózatát üzemelteti, több mint 5,000 különböző vizsgálattal, évente 50 millió elvégzett analízissel, több mint 700 egészségügyi szakember munkájának segítségével, biztosítva a lehető legmagasabb szintű szakértelmet és szolgáltatást. A labor szorosan együttműködik kórházakkal és klinikákkal: az eredmények kiértékelésén és azok értelmezésén multidiszciplináris csapat dolgozik, patológusok, molekuláris biológusok, genetikusok segítik az onkológusok munkáját.
