A herevisszeresség (varikokele) kezelése
A herevisszeresség vagy varikokele (varicocele) a here vénás érfonatának kóros megnagyobbodása. Rendszerint hosszabb idő alatt alakul ki, diagnózisa általában könnyen felállítható, és panaszmentes esetben kezelést sem igényel. A panaszokat okozó esetek kisebb műtéti beavatkozással eredményesen kezelhetők.
Hogyan diagnosztizálható a varikokele (varicocele)?
A diagnózis elsődleges eszköze a fizikális vizsgálat, melynek során az orvos megpróbálja kitapintani a megnagyobbodott herevénákat. A varikokelére leginkább jellemző fizikális jegy a heregolyó fölött tapintható, az angol nyelvű szakirodalomban „kukacok a zsákban” érzettel körülírt tömeg. Ha a varikokele még nem annyira előrehaladott, hogy nyugalmi helyzetben kitapintható legyen, az orvos arra kérheti a pácienst, hogy végezzen hasprést (ún. Valsalva-manővert), vagyis a beszívott levegőt úgy próbálja kipréselni, hogy se az orrán, se a száján nem engedi ki. Ez megnöveli a nyomást az alhasban, fokozza a vénás pangást, és segíthet kitapinthatóvá tenni a megnagyobbodott herevénákat.
Amennyiben a fizikális vizsgálat eredménye nem egyértelmű, vagy az orvos pontosabb képet szeretne nyerni a helyzetről, a herezacskó ultrahangos vizsgálata nyújthat további támpontot. Az áramlásos (Doppler) ultrahangvizsgálat számítógépes elemzés segítségével, színkódolt formában mutatja meg a véráramlási viszonyokat. Egyes esetekben az orvos egyéb képalkotó vizsgálatokat is elrendelhet, hogy kizárja más, hasonló tüneteket eredményező, de veszélyesebb elváltozások – például a herevénát elnyomó daganat – fennállásának kockázatát.
Hogyan kezelhető a varikokele? Varikokele műtétek
Tekintve, hogy a varikokelével diagnosztizált férfiak mintegy 80 százaléka termékeny, az orvos a körülmények mérlegelése után dönthet a kezelés mellőzése mellett. Ha azonban zavaró és/vagy a termékenységet veszélyeztető tünetek és panaszok jelentkeznek – például a páciens fájdalmat érez, az érintett heregolyó(k) sorvadásnak indult(ak), a spermakép romlása észlelhető stb. –, műtéti beavatkozásra kerülhet sor, amely megkísérli kiküszöbölni a herevisszeresség okait. A varikokele kezelésében bevett műtéti eljárások a következők:
Nyílt varikokele műtét
A helyi vagy általános érzéstelenítésben végzett beavatkozás során mikrosebészeti eljárással felkeresik és lekötik a tágult vénákat. A lágyéki régióban ejtett kis bemetszésen keresztül előemelik az ondózsinórt, elkülönítik a visszereket a verőerektől és a nyirokerektől, és elvégzik a szükséges lekötéseket. A műtét kivitelezését Doppler-ultrahangvizsgáló és egy sebészi mikroszkóp segíti.
Mi várható a varikokele műtét után?
A műtétet követően két nap után lehet visszatérni a normális, de fizikailag nem megerőltető aktivitáshoz, és ha a felépülés komplikációmentes, mintegy két hét után kezdhetők újra a nagyobb igénybevétellel járó (pl. sport-) tevékenységek.
A páciensek többsége a beavatkozás utáni napokban, legfeljebb pár hétig enyhe fájdalmat tapasztal, ami fájdalomcsillapítókkal kezelhető.
Az orvos feltehetőleg javasolni fogja a felépülés szakaszában a nemi élettől való tartózkodást. Amennyiben a varikokele érintette a termékenységet, a spermakép vizsgálattal igazolható javulása néhány hónapot vehet igénybe, és a javulás maximuma 6-7 hónap múltán várható, mivel az első új spermiumok mintegy három hónap alatt alakulnak ki.
Laparoszkópos műtét
A sebész apró metszésen keresztül csőszerű eszközt vezet be, amely optikai szálon át betekintést biztosít a műtéti területre, és rendelkezik a beavatkozás végrehajtásához szükséges műtéti eszközzel. A laparoszkópos műtétet altatásban végzik. A laparoszkópos varikokele műtétről itt olvashat bővebben: Laparoszkópos varicocele műtét
Perkután embolizáció
Egy lágyéki vagy nyaki vénán keresztül hosszú, vékony katétert bocsátanak le a herevénákba, amely optikai kapcsolatot is biztosít, és irányított módon, mechanikai vagy vegyi úton elzárja az érintett vénaágakat. Ez az eljárás kevésbé elterjedt a fentieknél.
