A klinikai vizsgálatok szerint is hatékony a lökéshullám terápia

A lökéshullám terápia egy rendkívül erős, nem célzott, oszcilláló hullámként terjedő hangimpulzus, amely képes az energiát a keletkezés helyétől távolabbi területekre eljuttatni. Ezt a módszert kezdetben az epe- és vesekövek gyógyításánál kezdték el alkalmazni, később pedig felfedezték, hogy a hullámok nemcsak a lágy szövetek gyógyulását segítik elő, hanem új erek keletkezését és a vérellátás javulását is előidézik. Ezt követően fejlesztettek ki egy olyan, alacsony intenzitású lökéshullámokat kibocsátó műszert, amely a pénisz vérellátását javítva biztosítja a merevedést.

Már léteznek jól megtervezett vizsgálatok

Mivel egy olyan eljárásról van szó, amely nem igényel behatolást a szervezetbe (nem invazív), nem gyógyszeres terápia, és egyben mellékhatások nélkül ígéri a merevedési zavar mögött meghúzódó élettani probléma megoldását, az eljárást kezdettől fogva nagy figyelem övezte, és számos kritikát is kapott.

Mivel a kezdeti klinikai vizsgálatok nem voltak elég alaposak, tovább kellett várni arra, hogy tisztázható legyen a módszer hatásossága. Az utóbbi 2 évben már olyan vizsgálatok is zajlottak, amelyek kellően jól tervezettek voltak, így egy olyan áttekintő tanulmány megírása is lehetővé vált, amely már tudományosan is kellően alátámasztott véleményt tud adni a lökéshullám terápia hatásosságáról a merevedési zavar kezelésében.

A javulást a merevedési funkció nemzetközi indexével határozták meg

Az International Journal of Impotence Research című folyóiratban közölt áttekintő cikk (metaanalízis) szerzői 8 év klinikai vizsgálati eredményeit tekintették át. Az elemzésbe kizárólag olyan tanulmányok kerültek, amelyeket randomizáltan és kontrolláltan végeztek: ez azt jelenti, hogy a résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztják, majd az egyik csoportot kiteszik a vizsgálni kívánt beavatkozásnak, míg a másik csoportban nem végzik el az adott beavatkozást (ebben az esetben színlelt beavatkozásokat végeztek).

Az elemzésbe bevont – csak az előzetesen elvárt kutatási módszertani minőségnek megfelelő – vizsgálatok mindegyikében a merevedési funkció nemzetközi indexének, az IIEF kérdőívre adott válaszokból számolt pontszámok alapján határozták meg a merevedési zavarok lökéshullám terápiát követő javulását. A kérdőíves válaszokon kívül egy további, objektív mérőszámot, a pénisz véráramlásának (hemodinamika) változásait is figyelembe vették.

Az adatok alátámasztják a terápia hatásosságát

A szerzők kezdetben összesen 28 klinikai vizsgálatot azonosítottak, amelyekben több mint 2000 páciens vett részt. Ebből végül 10 olyan tanulmányt sikerült kiválasztani, amely az összes elvárt minőségi kritériumnak megfelelt. Ezekben összesen 872 páciens adata szerepelt.

Az elemzett tanulmányok egyike sem említett komolyabb mellékhatásokat, mint például fájdalom, diszkomfortérzet vagy bármilyen más kényelmetlenség. Az összesített eredmények pedig azt mutatták, hogy az IIEF pontszámban statisztikailag jelentős javulást jelentkezett azoknál a pácienseknél, akik megkapták a terápiát, azokkal összehasonlítva, akiknél csak színlelt kezeléseket végeztek el. A pénisz véráramlására vonatkozó hemodinamikai adatok szintén igazolták, hogy a keringési okból kialakuló merevedési zavarok kezelésében hatásosnak mondható az alacsony intenzitású, testen kívüli lökéshullám terápia.

„Fontos megjegyezni, hogy nem ez az első, a témában végzett metaanalízis, a korábbi 5 hasonló vizsgálatnál azonban többféle módszertani probléma is fellépett. Ide tartozik például az, hogy a vizsgálat pácienspopulációk heterogének voltak – például egy bizonyos fajta gyógyszerre reagálók és nem reagálók csoportja – akiknél eltérő kezelési protokollokat alkalmaztak. Ezek alapján nem lehetett javaslatot tenni a legmegfelelőbb kezelési protokollra” – írják a szerzők. „A mi metaanalízisünk volt az első olyan, amelyben kizárólag randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok szerepeltek, és ahol csak a megfelelő minőségű tanulmányok kerültek elemzésre. Az ideális kezelési protokoll – például, hogy összesen mennyi kezelésre és összesen mennyi lökéshullámra van szükség – meghatározása érdekében még további klinikai vizsgálatokra van szükség.”

Az első vonalban is alkalmazható terápia a szerzők összefoglalója alapján a pénisz mechanoszenzorainak ingerlésén keresztül váltja ki a merevedési zavarok javulását, hiszen ennek hatására:

• aktiválódnak az érújdonképződési folyamatok (neoangiogenezis),
• aktiválódnak az úgynevezett progenitor sejtek, amelyek az őssejtekhez hasonlóan képesek sok különböző fajta testi sejtté alakulni,
• javul a mikrokeringés és az idegek regenerációja,
• javul a pénisz izom/kollagénrost arány,
• csökkenek a gyulladásos folyamatok és a sejtek stresszre adott reakciói,
• csökkenhet továbbá a szimpatikus idegrendszer aktivitása.

„A terápia hatásosságát eredményeink igazolják, annak kijelentéséhez pedig, hogy az a módszer tekinthető a merevedési zavarok új kezelési standardjának, egy nagyobb, több intézményben elvégzett, 1 évnél hosszabb utánkövetési idővel jellemzett klinikai vizsgálatra lenne szükség. Amíg ez nincs elvégezve, addig azt mondhatjuk, hogy az alacsony intenzitású lökéshullám terápia egy alternatív elsővonalbeli kezelési lehetőség azok számára, akik gyógyszermentes terápiát keresnek” – foglalják össze végkövetkeztetésüket a szerzők.

Forrás: Clinical studies on low intensity extracorporeal shockwave therapy for erectile dysfunction: a systematic review and meta-analysis of randomised controlled trials https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30664671