A jövőben akár néhány csepp vérből is felismerhető lesz az agresszív prosztata daganat
A prosztatarák diagnosztikájának forradalmasítása küszöbén állunk, miután norvég kutatók olyan új módszereket azonosítottak, amelyekkel pontosabban előrejelezhető a betegség lefolyása. A Norvég Tudományegyetem (NTNU) munkatársai olyan genetikai és anyagcsere-mintázatokat találtak, amelyek segítenek elkülöníteni a lassan növekvő daganatokat az agresszív, gyorsan terjedő típusoktól, ezzel megnyitva az utat a személyre szabottabb kezelések és a hatékonyabb szűrés előtt
A prosztatarák jelenleg a leggyakoribb rákos megbetegedés a nyugati országok férfiai körében, és előfordulása szorosan összefügg az öregedéssel: míg a 60 év feletti férfiak felénél, addig a 80 év felettiek mintegy 70 százalékánál mutatható ki a kór. May-Britt Tessem, az NTNU professzora rámutatott, hogy a betegség lefolyása páciensenként rendkívül eltérő lehet; a legtöbben panaszmentesen élnek együtt vele, ám sokaknál a daganat agresszívvá válik, és még a műtéti beavatkozás után is kiújul. A jelenlegi diagnosztikai eszközök azonban gyakran nem teszik lehetővé az enyhe és a veszélyes variánsok közötti egyértelmű különbségtételt, ami bizonytalansághoz és esetenként szükségtelen beavatkozásokhoz vezethet.
A kutatócsoport a Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányában arról számolt be, hogy elsőként alkalmaztak rendkívül összetett, úgynevezett térbeli multi-omikai technológiát a prosztataszövet elemzésére. Ez a módszer lehetővé tette, hogy háromdimenziós képet alkossanak a szövetekről, kombinálva a genetikai adatokat az anyagcsere-vizsgálatokkal és a részletes szövettani képekkel. A kutatás során több mint 2000 páciens mintáit vizsgálták meg, visszamenőleg elemezve olyan eseteket is, ahol a műtét után tíz-tizenöt évvel jelentkezett a betegség kiújulása.
Az elemzés két meghatározó eredményt hozott felszínre: egyrészt az agresszív ráktípusnak jól elkülöníthető, egyedi genetikai ujjlenyomata van, másrészt a daganat körüli, látszólag egészséges szövetekben is markáns változások tapasztalhatók. Ezekben a környező területeken gyulladásra utaló jeleket, fokozott neurotranszmitter-aktivitást és az anyagcserefolyamatok megváltozását észlelték, ami arra utal, hogy a daganat a környezetét is átalakítja. Ez a tudás kulcsfontosságú lehet azon magas kockázatú betegek korai azonosításában, akiknél a műtétet követően nagyobb esély van a rák visszatérésére.
Sebastian Krossa kutató kiemelte, hogy a fejlesztés egyik legfontosabb célja a szűrési küszöb csökkentése, mivel sok férfi a kényelmetlenség miatt elkerüli a hagyományos végbélen keresztüli vizsgálatot. Bár a jelenleg használt PSA-vérvizsgálat fontos lépés, önmagában nem elegendő a súlyosság megállapításához. A kutatók hosszú távú célja egy olyan egyszerű eljárás megalapozása, amellyel akár néhány csepp vérből vagy ondómintából is megállapítható lenne az agresszív daganat jelenléte. Ez nemcsak az életmentő kezelések időbeni megkezdését segítené, hanem a túlbiztosított kezelések megelőzését is, amelyek olyan súlyos mellékhatásokkal járhatnak, mint az inkontinencia, a merevedési zavar vagy a depresszió.
Az eredmények egyelőre az alapkutatás fázisában vannak, és még nem elérhetőek az orvosi gyakorlatban, de fontos lépést jelentenek azon az úton, ami a jövő gyakorlati áttöréseihez vezet. Addig is a betegek számára a legfontosabb a rendszeres kontroll és a modern diagnosztikai lehetőségek igénybevétele.
Az Istenhegyi Magánklinika onkológiai szolgáltatás portfóliójában egyaránt elérhetők a legkorszerűbb onkológiai diagnosztikai módszerek, beleértve a molekuláris diagnosztikát is, az OncoStart professzionális betegút menedzsmentet biztosít az onkológiai pácienseknek, onkológiai konzultációnkon pedig onkológiai másodvéleménnyel segítjük az optimális terápiaválasztást.
Forrás: news-medical.net
